2011. március 9-én lezajlott a Tornai Pincészet Kft., a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Borászati Tanszékének együttműködésében zajló Baross Gábor Kutatási Program borainak érzékszervi bírálata, ahol a Juhfark szőlőfajta szőlőtermesztési- és borászati technológia-fejlesztését célzó kísérletek termékeit értékelte a szakértő bizottság.
A rendezvényt a Tornai Pincészet Kft. tulajdonosa, Tornai Tamás nyitotta meg és köszöntötte a mintegy 30 főből álló bizottságot Somlón, a Pincészet újonnan épült konferenciatermében. Tornai úr ecsetelte a Juhfark-fajta fontosságát, nemcsak a Nagy-Somlói Borvidéken, hanem országos szinten is, hiszen egy ősi fajtáról van szó.
Dr. Májer János a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsony igazgatója röviden értékelte az elmúlt 2 évjáratot a fajta szemszögéből és felvezette a mintegy 50 különböző szőlészeti vagy borászati technológiával készített Juhfark bort.
A bírák a Badacsonyi-, és a Nagy-Solói Borvidék neves borászai, a Badacsonyi Kutatóintézet munkatársai és a Corvinus Egyetem Borászati tanszékének kollegái voltak, Dr. Jahnky Ferenc vezetésével.
A borbírálat során a szakemberek a 20 pontos bírálati módszert alkalmazták. A kísérleteket, amelyeknek a borait bírálták, 3 csoportba lehetett sorolni: termőhelyi kísérletek, szőlészeti kísérletek és borászati kísérletek.
Jahnky professzor több ízben hosszasan dícsérte a borokat, szavaival élve „a bor szempontjából nem kedvező évjárati hatás mellett is stabil, szép borokat produkál a fajta”.
Kitért arra is, hogy az eddigi szakirodalommal ellentétben a fajtából megfelelő technológia mellett lehet illatos borokat is készíteni.
Az eredményeket kiértékelve jól látszik, hogy a megfelelő művelés a közép-magas kordon. Amennyiben a termelő terméskorlátozást szeretne, azt lehetőleg zsendüléskor tegye.
Érdekes az erjesztési hőmérséklet vizsgálatok tükrében, hogy a 16-18 Celsius-fok közötti hőmérsékleten erjesztett bor mutatja a legtöbb fajtajelleget.
Az is kiderült a bírálaton, hogy a szakemberek mindenképpen legalább 6 hónapos fahordós érlelést érezték jobbnak.
A finomanalitikai vizsgálatok rámutatattak arra, hogy „gyógybor” is készíthető Juhfarkból hyperredukcióval, rövid áztatás mellett, extrakciós enzimek és fajélesztő használatával, de az érzékszervi érték miatt elengedhetetlen a rothadásmentes évjárat.
Végül jó hír az édes borok kedvelőinek, hogy természetes édes bor is készíthető a fajtából DMR-módszerrel (termővessző átvágással), melynek Jahnky professzor a rögtönzött keresztelőn az „Arany Juhfark” nevet adta.
Dr. Májer János záróbeszédében örömét fejezte ki a bírálok pozitív hozzászólásait hallva, kitért arra is, hogy majdnem minden esetben a kezelések bizonyultak jobbnak a kontrollokhoz képest. Megköszönve a bírálók részvételét ígéretet tett arra, hogy a természetesen édes kategóriánál mindenképpen preferálni fogja az Arany Juhfark nevet.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A 2020. február 25-én megtartott rendezvény témái a szőlő-bor ágazat aktuális kérdéseivel foglalkoztak. A témák a klímaváltozás, a szőlőtermesztés, a szőlő növényvédelme, a szőlészetben alkalmazott digitalizáció, a szőlő kondíciója, az évjárat borászati tapasztalatai, a hegyközségi rendszer működése, a támogatások kérdéseit ölelték fel. A rendezvényen 5 előadás hangzott el.