A rendezvényen Szabó Attila megbízott intézetigazgató köszöntötte a vendégeket, majd az előadók között elsőként Dr. Németh Krisztina tudományos főmunkatárs (NAIK SzBKI) az Alföldi szőlőtermesztésben tapasztalt szélsőséges időjárási jelenéségekkel foglalkozott. Tapasztalatai szerint az utóbbi években többször találkozunk szélsőséges csapadékeloszlással, extrém hőséggel és a termesztésnek ezeket a jelenséget kezelni és kompenzálni kell. Véleménye szerint: ”A klímaváltozás egyes ágazatokra való hatásainak vizsgálata mellett fontos cél, hogy ezeket megfelelő módon, részben ágazatspecifikusan jelenítsük meg, illetve olyan rendszert fejlesszünk, ami lehetővé teszi a termelők számára, hogy megfelelően reagáljanak ezekre a hatásokra, hosszútávú döntéseiket erre is építve hozhassák meg. A változó éghajlat hatást gyakorol a szőlőnövény élettevékenységeire, fenofázisok időbeni eltolódására, a vegetáció időtartamának lerövidülésére, korábbi lesz a termés- és vesszőbeérés, az asszimiláció intenzitása pedig a bogyó beltartalmi értékeinek kialakulását befolyásolja, mely a borok minőségét határozza meg”. Előadásában bemutatta a 2019. év meteorológiai eseményeit, amely a vegetációs időszakban az Alföldi szőlőtermesztésben tapasztalható volt.

Második témaként Szeifert Gábor ügyvezető (Winery Datamanagement Kft.) tolmácsolásában a szőlőtermesztésben alkalmazható digitális megoldásokról kaphattunk ízelítőt.

Növénykondícionálás és alternatív növényvédelem témában Tánczos István és Bödör Bence (Alphavet Kft.) ismertette a növényi lombtrágyák és talajkondícionálók használatának jelentőségét. Ezen termékek termesztéstechnológiai használatának indoklásaként jelölte meg, hogy napjainkban egyre kevesebb a növényvédőszer, amit felhasználhatnak a gazdák, valamint említette a klímaváltozás hatásait, a szélsőséges időjárási körülményeket. Nagyon fontos a prevenció, fel kell készítenünk a növényeket a stresszkörülményekre.

Járvás Mónika (HNT) röviden ismertette HNT szervezeti felépítését, a 2019-es szüret legfontosabb helyi és országos adatait, valamint a borszőlő ültetvényekkel, illetve borforgalmazással kapcsolatos kötelezettségeket a HNT felé. Röviden bemutatta a Duna Borrégiót, amely 3 borvidéket és 23.600 ha-os felületet foglal magába. Fajtaösszetételében meghatározó a Bianca, Cserszegi fűszeres, Aletta. Jelenleg Magyarország borszőlő ültetvényeinek területe 65.396 ha. Beszélt az elmúlt év zöldszüreti intézkedéseiről, amely 3600 ha-t érintett országosan, ebből 2100 ha a Duna Borrégióban valósult meg. Gyakorlati tanácsokat adott a növényvédelemi-, szerkezetátalakítási- és az új borszőlő ültetvény telepítések támogatásainak igénybevételére. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idei évben is várható a hegybírók szüret eleji mustfok ellenőrzése.

Kővágó Róbert (NAIK SzBKI) a 2019-es évjárat borászati tapasztalatairól tartott előadást. Az elmúlt évjáratot hosszú meleg ősz, normál szüreti kezdés, magas termésátlag, magas mustfok és stabil savak jellemezték. A Bianca és Generosa fajtákon végzett érésdinamikai kísérlet vizsgálati adatain keresztül mutatta be az elmúlt évjárat sajátosságait. Említette azokat a kedvező és kedvezőtlen hatásokat, amelyek nagymértékben meghatározták a borászati technológiát és kihatnak borok fejlődésére. Ezekre vonatkozóan gyakorlati tanácsokat is adott. Az előadás végén borbemutatóra került sor a Chardonnay, Generosa és Hibernál fajták boraiból.