2017. március 30-án gazdag programkínálattal várta a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomás a szaktanácsadókat, valamint a régió termelőit. A szakmai előadásokból és szabadföldi bemutatóból álló program megvalósítása a tervezettek szerint alakult.
A program szerint elsőként Dr. Májer János intézetigazgató köszöntötte a jelenlévőket és előadásában ismertette az előző évjárat sajátosságait, valamint értékelte a rügyvizsgálati eredményeket.
Elmondása szerint a 2016-os év időjárása (is) igen szélsőséges volt, a szőlőt sem kímélő elemi károkkal (tavaszi fagy, jégverés stb.) tarkított vegetációs periódusokkal. A 2016-os év jól indult, azonban első csapásként tavasszal fagykár érte a szőlőket a Dunántúl szinte minden borvidékén, amely jelentős kihatással bírt a termésre. A második csapás a jégeső-jégkár volt. Badacsonyban 2016. 06. 05-én volt jégeső, de esővel jött így kisebb mértékű kárt okozott. A Balaton-felvidék több borvidékén azonban 2016. 07. 13-án súlyos károkat okozott. A végső döfés a lisztharmat és peronosz járvány volt, beindult a rothadás. Badacsonyban július 21-27. között bárikus mocsár helyzet alakult ki. Utolsó esélyként augusztus végére száraz, meleg periódus következett, ami szeptemberben is kitartott.
Az évjáratot jellemezve termés mennyiség-, minőség szempontjából elmondta, hogy ahol elemi károk voltak (tavaszi fagy, jégverés) és, vagy a növényvédelmi anomáliákat sem tudták kezelni, ott az átlagosnál alacsonyabb volt termés mennyiség. Azonban, ahol nem volt ilyen gond ott mennyiségi és minőségi szempontból is kiemelkedő év várható, az augusztus-szeptemberi időjárásnak köszönhetően kedvező minőségi paraméterekkel. Kiváló minőségű, jóízű borok várhatóak!
A 2016/2017 téli időszakáról történő tájékoztatójában elmondta, hogy extrém hideget tapasztalhattunk a Balatoni Borrégió szőlőterületein. A következőkben beszámolt az Intézetben végzett rügyvizsgálati eredményekről.
A Badacsonyi Borvidék területeiről beérkezett, megvizsgált minták nagyobbik részében a főrügy-kár nem, vagy alig haladta meg a természetes rügypusztulás mértéket. A rügytermékenységi együtthatók az ép rügyekre levetítve közepesnek mondhatók! A káros fitofág atkanépesség és hasznos (ragadozó) atkák populációja gyakorlatilag a minták alapján eltűnt.
A Balaton-felvidéki és Balatonfüred-Csopaki Borvidék-i területekről beérkezett, megvizsgált minták nagyobbik részében a főrügy-kár nem, vagy alig haladta meg a természetes rügypusztulás mértéket. Egy-egy minta esetében figyelhető meg jelentős fagykár. A rügytermékenységi együtthatók az ép rügyekre levetítve közepesnek és jónak mondhatók! A káros fitofág atkanépesség és hasznos (ragadozó) atkák jelenléte az ültetvényekben gyenge.
A Balatonfüred-Csopaki Borvidék jégeső sújtotta szőlő ültetvényekről beérkezett, az általunk megvizsgált minták nagyobbik részében jelentős mértékű akár egyes esetekben 100%-os főrügy-kár pusztulással is találkoztunk. A súlyosabb jégkárt szenvedett ültetvényekben a nagymértékben roncsolódott vesszőkre a metszés során alapozni nem lehet. Megoldás lehet a roncsolt vesszők 1-2 rügyre való visszavágása a letermett cseren, de mindenképpen számolni kell a fokozott zöld- és növényvédelmi munkákkal a vegetációs időszakban. Idősebb kordon (magas, KMK) ültetvényekben a karok leváltása megfontolandó.
Az előadás végén az Alföldi helyzetről is röviden tájékozatta a jelenlévőket.
Ezt követően meghívott előadóként Varga Máté kertészmérnök, okleveles növényorvos „Egy újabb potenciális kártevő, a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) megjelenése szőlőben” címmel tartotta előadását. Foglalkozott a muslica terjedésével, első hazai észlelésével és további előfordulásával, valamint a szőlővel kapcsolatos nemzetközi és hazai helyzetről, kutatási eredményekről is megnyugtató információval szolgált. Védekezési lehetőségek között a megfelelő növényegészségügyi állapot fenntartását (lisztharmat, szőlőmoly); a szellős lombfal kialakítását, valamint az engedélyezett növényvédőszerek piretroidok (cipermetrin, deltametrin) spinozad alkalmazását említette. Biológiai védekezési mód egyelőre nem ismert, természetes ellenség nem áll rendelkezésünkre.
Az előadásokat követően az Agro-Boma Mezőgép Kft. képviseletében Szeredai Jenő, az InteratZrt. képviseletében Frank Péter, valamint a Biofit –System Kft. képviselője Lipicsné Dr. Tóth Hajnalka mutatta be a cége által forgalmazott termékeket.
A gyakorlati bemutató két részből állt, az elsőben metszési bemutatón kaphattak szaktanácsot a gazdák, majd azt követően a jelenlévők Szőke Barna borász iránymutatásával ismerkedhettek a Badacsonyi Kutató Állomás boraival, amelyben Kéknyelű, Vulcanus, Olasz rizling, Zeus, Királyleányka és a Rózsakő fajtát kóstolhatták meg.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A 2020. február 25-én megtartott rendezvény témái a szőlő-bor ágazat aktuális kérdéseivel foglalkoztak. A témák a klímaváltozás, a szőlőtermesztés, a szőlő növényvédelme, a szőlészetben alkalmazott digitalizáció, a szőlő kondíciója, az évjárat borászati tapasztalatai, a hegyközségi rendszer működése, a támogatások kérdéseit ölelték fel. A rendezvényen 5 előadás hangzott el.