Metszési és technológiai bemutató Badacsonyban
2017. március 30., csütörtök, 09:45

2017. március 30-án gazdag programkínálattal várta a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomás a szaktanácsadókat, valamint a régió termelőit. A szakmai előadásokból és szabadföldi bemutatóból álló program megvalósítása a tervezettek szerint alakult.

A program szerint elsőként Dr. Májer János intézetigazgató köszöntötte a jelenlévőket és előadásában ismertette az előző évjárat sajátosságait, valamint értékelte a rügyvizsgálati eredményeket.

Elmondása szerint a 2016-os év időjárása (is) igen szélsőséges volt, a szőlőt sem kímélő elemi károkkal (tavaszi fagy, jégverés stb.) tarkított vegetációs periódusokkal. A 2016-os év jól indult, azonban első csapásként tavasszal fagykár érte a szőlőket a Dunántúl szinte minden borvidékén, amely jelentős kihatással bírt a termésre. A második csapás a jégeső-jégkár volt. Badacsonyban 2016. 06. 05-én volt jégeső, de esővel jött így kisebb mértékű kárt okozott. A Balaton-felvidék több borvidékén azonban 2016. 07. 13-án súlyos károkat okozott. A végső döfés a lisztharmat és peronosz járvány volt, beindult a rothadás. Badacsonyban július 21-27. között bárikus mocsár helyzet alakult ki. Utolsó esélyként augusztus végére száraz, meleg periódus következett, ami szeptemberben is kitartott.

Az évjáratot jellemezve termés mennyiség-, minőség szempontjából elmondta, hogy ahol elemi károk voltak (tavaszi fagy, jégverés) és, vagy a növényvédelmi anomáliákat sem tudták kezelni, ott az átlagosnál alacsonyabb volt termés mennyiség. Azonban, ahol nem volt ilyen gond ott mennyiségi és minőségi szempontból is kiemelkedő év várható, az augusztus-szeptemberi időjárásnak köszönhetően kedvező minőségi paraméterekkel. Kiváló minőségű, jóízű borok várhatóak!

A 2016/2017 téli időszakáról történő tájékoztatójában elmondta, hogy extrém hideget tapasztalhattunk a Balatoni Borrégió szőlőterületein. A következőkben beszámolt az Intézetben végzett rügyvizsgálati eredményekről.

A Badacsonyi Borvidék területeiről beérkezett, megvizsgált minták nagyobbik részében a főrügy-kár nem, vagy alig haladta meg a természetes rügypusztulás mértéket. A rügytermékenységi együtthatók az ép rügyekre levetítve közepesnek mondhatók! A káros fitofág atkanépesség és hasznos (ragadozó) atkák populációja gyakorlatilag a minták alapján eltűnt.

A Balaton-felvidéki és Balatonfüred-Csopaki Borvidék-i területekről beérkezett, megvizsgált minták nagyobbik részében a főrügy-kár nem, vagy alig haladta meg a természetes rügypusztulás mértéket. Egy-egy minta esetében figyelhető meg jelentős fagykár. A rügytermékenységi együtthatók az ép rügyekre levetítve közepesnek és jónak mondhatók! A káros fitofág atkanépesség és hasznos (ragadozó) atkák jelenléte az ültetvényekben gyenge.

A Balatonfüred-Csopaki Borvidék jégeső sújtotta szőlő ültetvényekről beérkezett, az általunk megvizsgált minták nagyobbik részében jelentős mértékű akár egyes esetekben 100%-os főrügy-kár pusztulással is találkoztunk. A súlyosabb jégkárt szenvedett ültetvényekben a nagymértékben roncsolódott vesszőkre a metszés során alapozni nem lehet. Megoldás lehet a roncsolt vesszők 1-2 rügyre való visszavágása a letermett cseren, de mindenképpen számolni kell a fokozott zöld- és növényvédelmi munkákkal a vegetációs időszakban. Idősebb kordon (magas, KMK) ültetvényekben a karok leváltása megfontolandó.

Az előadás végén az Alföldi helyzetről is röviden tájékozatta a jelenlévőket.

Ezt követően meghívott előadóként Varga Máté kertészmérnök, okleveles növényorvos „Egy újabb potenciális kártevő, a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) megjelenése szőlőben” címmel tartotta előadását. Foglalkozott a muslica terjedésével, első hazai észlelésével és további előfordulásával, valamint a szőlővel kapcsolatos nemzetközi és hazai helyzetről, kutatási eredményekről is megnyugtató információval szolgált. Védekezési lehetőségek között a megfelelő növényegészségügyi állapot fenntartását (lisztharmat, szőlőmoly); a szellős lombfal kialakítását, valamint az engedélyezett növényvédőszerek piretroidok (cipermetrin, deltametrin) spinozad alkalmazását említette. Biológiai védekezési mód egyelőre nem ismert, természetes ellenség nem áll rendelkezésünkre.

Az előadásokat követően az Agro-Boma Mezőgép Kft. képviseletében Szeredai Jenő, az InteratZrt. képviseletében Frank Péter, valamint a Biofit –System Kft. képviselője Lipicsné Dr. Tóth Hajnalka mutatta be a cége által forgalmazott termékeket.

A gyakorlati bemutató két részből állt, az elsőben metszési bemutatón kaphattak szaktanácsot a gazdák, majd azt követően a jelenlévők Szőke Barna borász iránymutatásával ismerkedhettek a Badacsonyi Kutató Állomás boraival, amelyben Kéknyelű, Vulcanus, Olasz rizling, Zeus, Királyleányka és a Rózsakő fajtát kóstolhatták meg.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.