Az előadások között elsőként a 2014-es évjáratot ismertette Dr. Májer János intézetigazgató. ”Embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat”, ezzel a mondattal jellemezte igazgató úr az elmúlt évet. 2014 év időjárása szélsőséges, mondhatni drámai volt. Elmondása szerint a korábbi években is hozzászoktunk a szélsőségekhez, de erre azért végképp nem számítottunk, az elmúlt 50 év legrosszabb nyara volt!

2014. év jellemző meteorológiai adatokat figyelembe véve (november 26-ig), az összes csapadék mennyisége: 925,9 mm; a csapadékos napok száma: 167 nap; 22 nap volt az elmúlt évben , amikor 10 mm-nél több csapadék esett; rendkívüli csapadék (30 mm felett): 5 nap volt, és a legtöbb csapadék: 08.20.-án esett, mindösszesen 60,0 mm. A min. hőmérsékletek: 01.26. -12,0 C^o; a max. hőmérséklet: 06.11. 36,5 C^o volt. 2014-ben a hőségnapok száma: 29 nap volt.

Az intézet munkatársai ez évben is elvégezték a rügyboncolásos rügyvizsgálatokat a régió borvidékein begyűjtött vesszőmintákon. Az általunk megvizsgált minták nagyobbik részében a főrügy-kár nem, vagy alig haladta meg a természetes rügypusztulás mértéket. Néhány korábbi lombhullást elszenvedett fajtánál magasabb, de terheléssel kompenzálható mértékű a rügypusztulás.

A rügytermékenységi együtthatók a fajták többségénél közepesek, sok esetben gyengék, a káros fitofág atkanépesség alacsony, több területen található hasznos (ragadozó) atka.

Igazgató úr összegezve az évjáratot termés mennyiség - minőség szempontjából elmondta, hogy közepes, gyenge termés mennyiség volt tapasztalható (Volt aki nem szüretelt!). Akiket igazán sújtott a kedvezőtlen időjárás azok a Dunántúl középső részén termelő gazdák voltak (Zalai-, Badacsonyi-, Balaton-felvidéki, Balatonboglári-, Balatonfüred-Csopaki, Nagy-Somlói Borvidék). A minőségi követelményeknek még megfelelő mustfokokat kaptunk. A borokat magas, éles savtartalom jellemzi. Ha nem is csúcsminőségű, de jó ízű borokat kaptunk az elmúlt évjárattól.

Intézetigazgató úr előadását követően Markóné Dr. Nagy Krisztina „A szőlő állati kártevői elleni védekezés a kialakult új növényvédelmi helyzet tükrében” címmel tartotta meg igen érdekfeszítő előadását. Az elmúlt 3 évben az időjárás változása és a szélsőségek egyre fokozódó hatása új növényvédelmi helyzetet teremtett. Ha a csapadékmennyiség évenkénti változását megfigyeljük 2012-es évben 400 mm; 2013-ban kb. 650 mm, míg 2014-ben 800 mm feletti csapadékmennyiség esett. Továbbá az enyhe téli időjárás, a művelésmódok változása (minimális talajmozgatás terjedése), a rovarfajok gyors adaptálódása, a sok tápnövényű kártevők jelenléte, a gondozatlan területek jelentette veszély, mind-mind hozzájárul a védekezés fontosságához. Megjelentek a korai kártevők, köztük a rügyodavasító bagolylepkék és az araszoló hernyók. A tripszek terjedése a hajtásokon és a fürtkezdeményeken okozhat súlyos károkat. A szilva takácsatka 1999-től jelen van szőlőinkben, egyre nagyobb területen károsít. Növényvédelmi szempontból kitért a fitoplazmás betegségek elleni védekezés fontosságára. A védekezés legegyszerűbb módja a megelőzés! Teendők az ültetvényekben: szőlővenyige kihordása és elégetése, fitoplazma gyanús tövek kivágása megsemmisítése, valamint vektorirtás (kabócák ellen) évente 3 alkalommal: Olajos lemosó permetezés kabóca tojások ellen, kabóca lárvák és imágók ellen felszívódó rovarölő szer alkalmazása: virágzás után. Ezen kívül, egészséges szaporítóanyag felhasználásával, valamint a gazdanövény gyomok, cserjék és fák irtásával sokat tehetnek a gazdák a betegség megelőzésében.

Utolsó előadóként Horváth Roland marketingigazgató tájékoztatta a jelenlévőket a Magyar Mezőgazdasági Lapcsoportról, amely Magyarország legnagyobb agrárszaklap portfóliója. Előadásában kiemelte a Kertészet és Szőlészet piacvezető hetilapot. (A lap témái: szakterületek technológiai, illetve fajtaújdonságai (szakcikkek fordításait is közli a lap!), növényvédelmi és piaci információk; rendszeres riportok, beszámolók a hazai termelőkkel – üzembemutatás; technológiai fogások, gyakorlati tapasztalatok; folyamatosan figyelemmel kíséri a szakmai szervezetek, egyesületek, szövetségek és a szakoktatás helyzetét, működését; rendszeresen beszámol hazai és külföldi üzemlátogatásokról, szakkiállításokról; rendezvényekről tudósít, beszámolókat közöl a tudományos kutatások eredményeiről.)

Az előadásokat követően, bemutatkoztak a kiállító cégek képviselői, majd szabadföldi bemutatók következtek.

A program végén a jelenlévők Szőke Barna borász vezetésével borbemutatón ismerkedhettek meg a Kutatóintézet fajtáival, amelyek közül a Kéknyelű, Vulcanus, Olasz rizling, Rózsakő nagy tetszést aratott a kóstoló közönség soraiban.

szbki-hir-20150325-02.jpg