A 16. alkalommal megrendezett Sándor Napi Bormustrán a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének badacsonyi kutatóállomásán nemesített és a Balatoni Borrégióban megtermelt újabb és hagyományosnak mondható szőlőfajtákból készült borok kerültek a kóstolópoharakba.
A tematikus bormustrára a környék kiváló borászai, boros gazdái mintegy 35 terméküket hozták el, amelyek komoly részben a badacsonyi szőlészeti és borászati kutatóintézet több évtizedes nemesítési munkáiból származó alapanyagokból készültek.
A különböző Olasz rizling klónok borai, a Szürkebarát, a Kéknyelű borok mellett így többek között a Zenit, a Budai zöld, a Rózsakő, a Zeus, a Pintes, 2017-es, illetve a felsorolt fajták egy-két évvel korábbi évjáratai kerültek a poharakba és természetesen Dr. Májer Jánosnak a badacsonyi szőlészeti-borászati kutatóintézet igazgatója szakmai előadásának középpontjába.
Az eseménynek Tapolca város életében betöltött jelentőségét elsőként Dobó Zoltán polgármester méltatta köszöntőjében, majd Prof. Dr. Gyuricza Csaba NAIK főigazgató, agrármérnök, az MTA doktora nyitotta meg a rendezvényt.
A főigazgató elmondta, a Nemzeti Agárkutatási és Innovációs Központ jelentős szakmai eseménynek tartja a Tapolcán megrendezett Sándor-napi bormustrát, hiszen annak célja egybeesik a központ feladatával és küldetésével, konkrétan a gyakorlatorientált agrárkutatás támogatásával. – A Sándor napi Bormustra kiváló alkalom arra, hogy valóban a gyakorlat kerüljön előtérbe és a végső produktum kerüljön szakértő górcső alá- hangsúlyozta a NAIK első embere, majd elkezdődött a kóstoló.
Mezőssy Zoltán házigazda és munkatársai által kitöltött borokról ezúttal Prof. Dr. Kállay Miklós a Magyar Borakadémia tiszteletbeli elnöke fogalmazta meg tapasztalatait. Az idei bormustra minőségi nedűinek készítőit, a badacsonyi, diszeli, Szent György-hegyi, somlói és a többi észak, illetve délbalatoni borkészítőt pedig Kulka Gábor a Balaton Borrégió Borbíráló Bizottság titkára mutatta be a jelenlévőknek.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A 2020. február 25-én megtartott rendezvény témái a szőlő-bor ágazat aktuális kérdéseivel foglalkoztak. A témák a klímaváltozás, a szőlőtermesztés, a szőlő növényvédelme, a szőlészetben alkalmazott digitalizáció, a szőlő kondíciója, az évjárat borászati tapasztalatai, a hegyközségi rendszer működése, a támogatások kérdéseit ölelték fel. A rendezvényen 5 előadás hangzott el.