„Alföldi kenyér, szőlő és bor: A Kárpát- medence kincsei – határon innen és túl” címmel rendeztek szakmai fórumot szőlészek, borászok és gabonatermesztők a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet és a Gabonakutató Nonprofit kft. szervezői közreműködésével a kecskeméti városházán 2017. augusztus 24-én.
Köszöntőjében Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója kiemelte, hogy kevés ország van a világon, amely olyan minőségben képes előállítani saját gabonaszükségletét, mint Magyarország. Nekünk magyaroknak ez itt a Kárpát-medencében természetesnek tűnik, de sok helyen a világban ez egyáltalán nem így van. Ennek a hatalmas erőforrásnak a megóvása és gyarapítása az egyik legfontosabb feladatunk, hiszen az élelmiszertermelés a történelem során mindig is stratégiai fontossággal bírt – és egy percig sem kérdés, hogy ez a jövőben is így lesz. A hazai agráriumban megvan az a növekedési potenciál, ami a versenyképességünk további fejlesztéséhez szükséges, a NAIK feladata, hogy ehhez a munkához olyan tudományos eredményeket szállítson, amelyek a gyakorlatban már rövidtávon is előrelépést jelentenek. Ezeket a feladatokat senki nem fogja helyettünk elvégezni, az a dolgunk, hogy minden tehetségünket a hazai agrárium fejlesztésének szenteljük – hangsúlyozta a főigazgató.
Dr. Matuz János, az MTA doktora, szegedi kutató a búza történetét foglalta össze előadásában, és egy érdekes adatsorral is megvilágította a hazai termelés alakulását. Míg a 20 -as években egy hektáron 1-1,5 tonnányi kalászos termett, addig napjainkban ez a szám 5,2-5,4 tonnára változott. A világon 220-240 millió hektáron nő a búza, mely fogyasztására egyre nagyobb igények jelentkeznek. 2010-ben 600 millió tonna fogyasztását jelezte a piac, melyet sikerült megtermeszteni, igaz 2,5 tonna búzás termésátlagot kellet ehhez elérni.
Azonban 2020-ra egymilliárd tonnára emelkedhet az előrejelzések szerint az emberiség búzafogyasztási igénye. Mivel a termőterület nem nő, így a termelés intenzitását kell az említett 2,5 tonnáról 4 tonnára emelni.
A rendezvényen dr. Hajdu Edit kecskeméti kutató a szőlő történetéről és érdekességeiről beszélt. Az erdélyi Sándor- Zsigmond Ibolya a Nagy – Küküllő menti borvidékről, a felvidéki dr. Grega Edit a kenyér minőségének ismertetőit és Kárpát-medencei történetét vázolta, míg Mészáros Márta a kalács sütés történetét mutatta be. A konferencia után a kecskeméti városháza udvarán gabona, péksütemény, kenyér, bor és szőlő bemutatón vehettek részt az érdeklődők, ahol megnézhették a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kiváló standjait is.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A 2020. február 25-én megtartott rendezvény témái a szőlő-bor ágazat aktuális kérdéseivel foglalkoztak. A témák a klímaváltozás, a szőlőtermesztés, a szőlő növényvédelme, a szőlészetben alkalmazott digitalizáció, a szőlő kondíciója, az évjárat borászati tapasztalatai, a hegyközségi rendszer működése, a támogatások kérdéseit ölelték fel. A rendezvényen 5 előadás hangzott el.